Tűzoltó Múzeum

A Tűzoltó tér 5. szám alatt, az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg.

A Múzeum országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel együtt bemutatva felejthetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.

Szent Rókus temető, kápolna

A Rókus-kápolnát már megtalálni sem sima ügy. Kicsit kanyarogni kell hozzá, de megéri, mert jó kis atmoszférája van a helynek. A kápolna, ami Eger egyik első barokk épülete, a város területén található négy lezárt temetők egyike. A Szarvas teret érintve (Diófakút utca és a Legányi Ferenc utca találkozásánál) bukkanhatunk a rövid kis zsákutcára. Szinte észre sem vesszük, mikor érünk a temetőbe, egyik pillanatban még veteményeskertben járunk, a másikban pedig már a ledőlt sírkövek között. Néhány forrásban Német temetőként utalnak rá.  A Német temető elnevezés abból adódott, hogy elsősorban azok a német polgárok temetkeztek ide, akik a Dobó utcában (régiesen a Várallyán) és az Almagyar utcában telepedtek le.

Az 1709-es évben a pestisjárvány idején született meg Egerben az elhatározás, hogy kápolnát emelnek Szent Rókus tiszteletére. A kápolnát a temető közepére szánták, a homlokzatán található évszám szerint 1712-1714-ig építette Pirner Mihály kőművesmester. 1734-ben kriptát építettek alá, amit 1771-ben kibővítettek. Ide temetkeztek a város gazdag, német polgárai úgy mint a Ringelhan-, a Forst- vagy a Hering család, valamint itt nyugodott a Butler- és a Szepessy  család is. A kripta feltárása az 1950-es évekhez köthető. A legenda szerint ide temették jeltelen sírba a Bükk és a Mátra utolsó  a híres-hírhedt mátrai betyárját, Vidróczki Mártont (1837-1873).

Forrás  http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/r/rokus_utca

Beatles Múzeum

A kiállítás Eger patinás belvárosában, a Csiky Sándor 30. szám alatt, a  Hotel Korona termeiben, illetve pincéjében került kialakításra. A múzeum a kornak megfelelő technikai színvonalon vezeti be a látogatót a zenekar világába. Az Egri Road a pincehelyiségben található rövid, filmes bevezető után kronológiai sorrendben, multimédiás falak alkalmazásával mutatja be a Beatles történetét. Filmrészletek, korabeli híradók, interjúk, koncertfelvételek tekinthetők  meg gombnyomásra, illetve fejhallgatón keresztül hallgathat bele a látogató a zenekar műveibe. A vitrinekben korabeli sajtótermékek, ruhadarabok, makettek, limitált kiadások, ritkaságok tekinthetők meg. Bábúk, poszterek, zászlók, fali grafikák, a zenekar hangszereinek pontos mása, a Sárga tengeralattjáróba való bepillantás, a Bors Őrmester lemez monumentális megjelenítése, játékok és élményfotózás varázsolja vissza a látogatót a legendás hatvanas évekbe.

 

Egrivár

Az első vármegyék egyike volt e terület, melyet Szent István királyunk alapított. 
Az Árpád-házi uralkodók idejében az egri püspök a felsőtárkányi Várhegyre építtetett menedékvárat, mely valóságos erődítmény volt, a tatárjáráskor elpusztult.
Az országos újjáépítés idején kezdtek építkezni a jelenlegi egri Várhegyen. A vár építésére Lambert püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. Erős kőfalakkal vették körbe a hegyet. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadimérnökök segítségével a 16.sz folyamán történt. A várat az 1552-es ostrom, és ennek regénybe foglalása tette világhírűvé és időtlenné, mikor is a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadát legyőzte.

 

 

Bővebben: Egrivár

Város a város alatt

 

 

A török megszállás után, az Egerbe visszatért  püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épült palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota,másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahová  Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 - 12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopcsarnok, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

                                                             

Bővebben: Város a város alatt

TOP