Egrivár

Az első vármegyék egyike volt e terület, melyet Szent István királyunk alapított. 
Az Árpád-házi uralkodók idejében az egri püspök a felsőtárkányi Várhegyre építtetett menedékvárat, mely valóságos erődítmény volt, a tatárjáráskor elpusztult.
Az országos újjáépítés idején kezdtek építkezni a jelenlegi egri Várhegyen. A vár építésére Lambert püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. Erős kőfalakkal vették körbe a hegyet. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadimérnökök segítségével a 16.sz folyamán történt. A várat az 1552-es ostrom, és ennek regénybe foglalása tette világhírűvé és időtlenné, mikor is a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadát legyőzte.

 

 

A huszita harcok idején az Almagyar domb felőli oldalon nagy méretű külső várral bővítették az erősséget, ez jelentette a védelmi rendszer első vonalát. 
Dobó István már említett győztes csatája után még inkább megerősítették a várat, tartva az újbóli török támadástól, ami hamarosan be is következett. Ennek ellenére Mohamed szultán csapatai 1596-ban rövid csata után elfoglalták a várat, miután majd száz esztendőnek kellett eltelnie, hogy 1687-ben újra felszabaduljon a török uralma alól.  
Ezek után még a kuruc szabadságharc idején játszott jelentősebb szerepet történelmünkben, de ekkor már csak a belső vár állott. 
A vár ezek után lassan enyészetnek indult, a városban megszaporodó építkezésekhez lassan elhordták köveit. 

 

 

TOP